Méltányosság a társadalombiztosítási nyugellátások esetében
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben elsősorban a biztosítási elv érvényesül
Mit jelent a méltányosság gyakorlása a nyugellátások esetében?
Információnk a tájékozódást segítik, magyarázó jellegűek, kérjük részletesebb információért keresse a hivatalos szervek honlapjait, vagy a Vármegyei Kormányablakokat!
A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben elsősorban a biztosítási elv érvényesül. Jogosultságot biztosítási előzménnyel lehet szerezni, és az ellátás összege is arányban áll a biztosítási teljesítménnyel. Sem a jogosultsági feltételek vizsgálata során, sem az ellátások összegének megállapításakor nem érvényesülnek anyagi rászorultsági szempontok, a feltételek méltányosságból sem mellőzhetők.
Mit jelent a méltányosság gyakorlása a nyugellátások esetében?
A nyugellátások esetében a méltányosság gyakorlása nem azt jelenti, hogy az igénylő méltányolható körülményeit a rendes nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során akár a jogosultsági feltételek vizsgálata (például a szolgálati idő, vagy a nők kedvezményes nyugdíjazása során lényeges jogosultsági idő elismerése), akár a nyugellátás összegének kiszámítása (például egyes jövedelmek figyelembevételével vagy mellőzésével) kapcsán a kedvezőbb elbírálás érdekében figyelembe lehet venni, vagy hogy jogalapot adna az öregségi nyugdíj korhatár előtti megállapítására vagy nyugellátás egyéb jogosultsági feltétel hiányában történő engedélyezésére.
A méltányossági nyugdíjintézkedések, vagyis a kivételes nyugellátás, a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély különleges helyet foglalnak el a nyugellátások rendszerében. Esetükben a megszerzett biztosítási előzménynek kisebb a jelentősége, de előtérbe kerülnek a szociális rászorultság szempontjai, és az anyagi támogatást igénylő élethelyzetek mérlegelése.
E jogintézmények ugyanakkor nem a nyugellátások feltételei vagy számítási szabályai alól mentesítenek, hanem azt teszik lehetővé, hogy a kérelmezők külön meghatározott feltételek mellett, a rászorultság szempontjait figyelembe véve kaphassanak szintén külön szabályok alapján meghatározott összegű ellátást, illetve ellátáskiegészítést.
Az említett feltételek és az adható ellátási összeg jogszabályban van rögzítve, azt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 66. §-a és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) kormányrendelet (TnyR.) 72/B. §-a szabályozza.
A kérelmező ugyanakkor a feltételek teljesítése esetén sem szerez jogosultságot a méltányossági nyugdíjintézkedésre, az továbbra is csak méltányosságból adható (ex gratia) juttatás marad.
A jogszabályban meghatározott feltételek mellett az intézkedések másik korlátja a zárt költségvetési keret: gyakran erre vezethető vissza a kérelmek elutasítása vagy a vártnál alacsonyabb összegű intézkedés megvalósítása.
Nem gyakorolható a méltányosság ha:
Általános szabály, hogy nem gyakorolható a méltányosság, tehát nem állapítható meg kivételes nyugellátás, méltányossági nyugdíjemelés vagy egyszeri segély abban az esetben, ha a kérelmező letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, tartós bentlakásos szociális intézményben él, vagy otthont nyújtó gyermekvédelmi ellátásban részesül, illetve javítóintézetben van elhelyezve.
Nyugellátás méltányosságból történő esetleges engedélyezése:
Kivételes nyugellátásként öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj és árvaellátás állapítható meg, engedélyezhető méltányosságból.
Kivételes öregségi nyugdíj:
Megállapítására akkor van lehetőség, ha az érintett személy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – 2022-től kezdődően a betöltött 65-ik életév – betöltötte, legalább 7,5 év szolgálati idővel rendelkezik, és a megállapítást különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják.
Kivételes özvegyi nyugdíj:
Megállapítására akkor van lehetőség, ha az özvegy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50%-os), és megfelel az özvegyi nyugdíj egyéb feltételeinek, az elhunyt jogszerző rendelkezett az előírt szolgálati idő legalább felével, és a megállapítást különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják.
Kivételes árvaellátás:
Elsősorban akkor állapítható meg, ha az árva megfelel az árvaellátás feltételeinek, az elhunyt jogszerző rendelkezett az előírt szolgálati idő legalább felével, és a megállapítást különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják.
Rendkívül indokolt esetben az árvaellátás méltányosságból engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt jogszerző nem rendelkezik a szükséges szolgálati idő felével sem, valamint ha az árva nem rendelkezik a reá előírt jogosultsági feltételekkel, nevezetesen, ha az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat.
További fontos feltétel, hogy a nyugellátás méltányosságból történő megállapítására, engedélyezésére nem kerülhet sor, ha a kérelmező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül.
A kivételes méltányosságból megállapításra kerülő nyugellátás összege alacsony, az engedélyezhető összeg tekintetében a jogszabály meghatározza, hogy az nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, és nem haladhatja meg az 50 000 forintot. Az engedélyezett összeg megállapításakor figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.
Megállapított nyugellátások méltányosságból történő emelése, egyszeri segély engedélyezése:
Méltányossági nyugdíjemelésben csak azok részesülhetnek, akik számára társadalombiztosítási nyugdíj kerül folyósításra. A Tny. 66. § (1) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy kivételes nyugellátás-emelés az öregségi nyugdíjkorhatárát elérő öregségi nyugdíjas (tehát a nők kedvezményes korhatár előtti nyugdíjában részesülők számára csak a nyugdíjkorhatár betöltése után), a korhatárt betöltött szülői nyugdíjas, valamint az özvegyi nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülő személy számára állapítható meg.
A korhatár előtti ellátásban, táncművészeti életjáradékban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek nem minősülnek nyugdíjasnak, ezért nem részesülhetnek méltányossági nyugdíjemelésben!
Méltányosságból történő nyugdíjemelés:
Méltányosságból történő nyugdíjemelés kizárólag annak a nyugellátásban részesülő személynek engedélyezhető, akinek a folyósított nyugellátása, és a nyugellátás mellett esetleg folyósított egyéb rendszeres pénzellátásának együttes havi összege kevesebb mint havi 120 000 forint. A nyugdíjemelés tekintetében további korlátozás, hogy annak engedélyezésére legfeljebb 3 évente kerülhet sor.
Egyszeri segély:
Az egyszeri segélyre vonatkozó részletszabályok meghatározzák, hogy segély engedélyezésére azon nyugdíjas személy – ideértve a nyugdíjkorhatárát még be nem töltött nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülőt is – esetében kerülhet sor, akinek a nyugellátása a havi 100 000 forintot, egyedül élő nyugdíjas esetében pedig a havi 120 000 forintot nem haladja meg. Egyszeri segélyként 15 000 és 50 000 forint közötti összeg engedélyezhető, évente legfeljebb egy alkalommal.
A Magyar Államkincstár Központja abban az esetben is engedélyezhet kivételes méltányosságból nyugdíjemelést, vagy egyszeri segélyt, ha a kérelmező nyugellátása meghaladja a 120 000 forintot, de nem magasabb 140 000 forintnál, illetve nem telt el még 3 év a nyugellátás megállapítása vagy a legutóbbi méltányossági nyugdíjemelés óta.
A méltányossági nyugdíjemelés összege beépül a folyósított nyugellátás összegébe, az egyszeri segély összege nem.
A nyugellátás méltányosságból történő megállapítására, emelésére, illetve az egyszeri segély esetleges engedélyezésére kizárólag az érintett nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján kerülhet sor, mely kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványok kitöltésével és a különös méltánylást érdemlő körülmények megjelölésével kell előterjeszteni az érintett személy lakóhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal nyugdíjügyekkel foglalkozó főosztályánál.
Hivatalból történő méltányossági eljárás indítása:
Kizárólag abban az esetben történik, amennyiben a 16 év alatti gyermek részére az árvaellátás azért nem kerülhetett megállapításra, mert az elhunyt hozzátartozója a jogszabályban meghatározott szolgálati időt a haláláig nem szerezte meg.
Forrás: Méltányosság a társadalombiztosítási nyugellátások esetében - Adózóna.hu (adozona.hu)
Mit jelent a méltányosság gyakorlása a nyugellátások esetében?
Információnk a tájékozódást segítik, magyarázó jellegűek, kérjük részletesebb információért keresse a hivatalos szervek honlapjait, vagy a Vármegyei Kormányablakokat!
A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben elsősorban a biztosítási elv érvényesül. Jogosultságot biztosítási előzménnyel lehet szerezni, és az ellátás összege is arányban áll a biztosítási teljesítménnyel. Sem a jogosultsági feltételek vizsgálata során, sem az ellátások összegének megállapításakor nem érvényesülnek anyagi rászorultsági szempontok, a feltételek méltányosságból sem mellőzhetők.
Mit jelent a méltányosság gyakorlása a nyugellátások esetében?
A nyugellátások esetében a méltányosság gyakorlása nem azt jelenti, hogy az igénylő méltányolható körülményeit a rendes nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során akár a jogosultsági feltételek vizsgálata (például a szolgálati idő, vagy a nők kedvezményes nyugdíjazása során lényeges jogosultsági idő elismerése), akár a nyugellátás összegének kiszámítása (például egyes jövedelmek figyelembevételével vagy mellőzésével) kapcsán a kedvezőbb elbírálás érdekében figyelembe lehet venni, vagy hogy jogalapot adna az öregségi nyugdíj korhatár előtti megállapítására vagy nyugellátás egyéb jogosultsági feltétel hiányában történő engedélyezésére.
A méltányossági nyugdíjintézkedések, vagyis a kivételes nyugellátás, a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély különleges helyet foglalnak el a nyugellátások rendszerében. Esetükben a megszerzett biztosítási előzménynek kisebb a jelentősége, de előtérbe kerülnek a szociális rászorultság szempontjai, és az anyagi támogatást igénylő élethelyzetek mérlegelése.
E jogintézmények ugyanakkor nem a nyugellátások feltételei vagy számítási szabályai alól mentesítenek, hanem azt teszik lehetővé, hogy a kérelmezők külön meghatározott feltételek mellett, a rászorultság szempontjait figyelembe véve kaphassanak szintén külön szabályok alapján meghatározott összegű ellátást, illetve ellátáskiegészítést.
Az említett feltételek és az adható ellátási összeg jogszabályban van rögzítve, azt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 66. §-a és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) kormányrendelet (TnyR.) 72/B. §-a szabályozza.
A kérelmező ugyanakkor a feltételek teljesítése esetén sem szerez jogosultságot a méltányossági nyugdíjintézkedésre, az továbbra is csak méltányosságból adható (ex gratia) juttatás marad.
A jogszabályban meghatározott feltételek mellett az intézkedések másik korlátja a zárt költségvetési keret: gyakran erre vezethető vissza a kérelmek elutasítása vagy a vártnál alacsonyabb összegű intézkedés megvalósítása.
Nem gyakorolható a méltányosság ha:
Általános szabály, hogy nem gyakorolható a méltányosság, tehát nem állapítható meg kivételes nyugellátás, méltányossági nyugdíjemelés vagy egyszeri segély abban az esetben, ha a kérelmező letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, tartós bentlakásos szociális intézményben él, vagy otthont nyújtó gyermekvédelmi ellátásban részesül, illetve javítóintézetben van elhelyezve.
Nyugellátás méltányosságból történő esetleges engedélyezése:
Kivételes nyugellátásként öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj és árvaellátás állapítható meg, engedélyezhető méltányosságból.
Kivételes öregségi nyugdíj:
Megállapítására akkor van lehetőség, ha az érintett személy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – 2022-től kezdődően a betöltött 65-ik életév – betöltötte, legalább 7,5 év szolgálati idővel rendelkezik, és a megállapítást különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják.
Kivételes özvegyi nyugdíj:
Megállapítására akkor van lehetőség, ha az özvegy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50%-os), és megfelel az özvegyi nyugdíj egyéb feltételeinek, az elhunyt jogszerző rendelkezett az előírt szolgálati idő legalább felével, és a megállapítást különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják.
Kivételes árvaellátás:
Elsősorban akkor állapítható meg, ha az árva megfelel az árvaellátás feltételeinek, az elhunyt jogszerző rendelkezett az előírt szolgálati idő legalább felével, és a megállapítást különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják.
Rendkívül indokolt esetben az árvaellátás méltányosságból engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt jogszerző nem rendelkezik a szükséges szolgálati idő felével sem, valamint ha az árva nem rendelkezik a reá előírt jogosultsági feltételekkel, nevezetesen, ha az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat.
További fontos feltétel, hogy a nyugellátás méltányosságból történő megállapítására, engedélyezésére nem kerülhet sor, ha a kérelmező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül.
A kivételes méltányosságból megállapításra kerülő nyugellátás összege alacsony, az engedélyezhető összeg tekintetében a jogszabály meghatározza, hogy az nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, és nem haladhatja meg az 50 000 forintot. Az engedélyezett összeg megállapításakor figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.
Megállapított nyugellátások méltányosságból történő emelése, egyszeri segély engedélyezése:
Méltányossági nyugdíjemelésben csak azok részesülhetnek, akik számára társadalombiztosítási nyugdíj kerül folyósításra. A Tny. 66. § (1) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy kivételes nyugellátás-emelés az öregségi nyugdíjkorhatárát elérő öregségi nyugdíjas (tehát a nők kedvezményes korhatár előtti nyugdíjában részesülők számára csak a nyugdíjkorhatár betöltése után), a korhatárt betöltött szülői nyugdíjas, valamint az özvegyi nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülő személy számára állapítható meg.
A korhatár előtti ellátásban, táncművészeti életjáradékban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek nem minősülnek nyugdíjasnak, ezért nem részesülhetnek méltányossági nyugdíjemelésben!
Méltányosságból történő nyugdíjemelés:
Méltányosságból történő nyugdíjemelés kizárólag annak a nyugellátásban részesülő személynek engedélyezhető, akinek a folyósított nyugellátása, és a nyugellátás mellett esetleg folyósított egyéb rendszeres pénzellátásának együttes havi összege kevesebb mint havi 120 000 forint. A nyugdíjemelés tekintetében további korlátozás, hogy annak engedélyezésére legfeljebb 3 évente kerülhet sor.
Egyszeri segély:
Az egyszeri segélyre vonatkozó részletszabályok meghatározzák, hogy segély engedélyezésére azon nyugdíjas személy – ideértve a nyugdíjkorhatárát még be nem töltött nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülőt is – esetében kerülhet sor, akinek a nyugellátása a havi 100 000 forintot, egyedül élő nyugdíjas esetében pedig a havi 120 000 forintot nem haladja meg. Egyszeri segélyként 15 000 és 50 000 forint közötti összeg engedélyezhető, évente legfeljebb egy alkalommal.
A Magyar Államkincstár Központja abban az esetben is engedélyezhet kivételes méltányosságból nyugdíjemelést, vagy egyszeri segélyt, ha a kérelmező nyugellátása meghaladja a 120 000 forintot, de nem magasabb 140 000 forintnál, illetve nem telt el még 3 év a nyugellátás megállapítása vagy a legutóbbi méltányossági nyugdíjemelés óta.
A méltányossági nyugdíjemelés összege beépül a folyósított nyugellátás összegébe, az egyszeri segély összege nem.
A nyugellátás méltányosságból történő megállapítására, emelésére, illetve az egyszeri segély esetleges engedélyezésére kizárólag az érintett nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján kerülhet sor, mely kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványok kitöltésével és a különös méltánylást érdemlő körülmények megjelölésével kell előterjeszteni az érintett személy lakóhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal nyugdíjügyekkel foglalkozó főosztályánál.
Hivatalból történő méltányossági eljárás indítása:
Kizárólag abban az esetben történik, amennyiben a 16 év alatti gyermek részére az árvaellátás azért nem kerülhetett megállapításra, mert az elhunyt hozzátartozója a jogszabályban meghatározott szolgálati időt a haláláig nem szerezte meg.
Forrás: Méltányosság a társadalombiztosítási nyugellátások esetében - Adózóna.hu (adozona.hu)
- Találatok: 634
