Szigetvári csoportunk januárban Budapestre látogatott
Életképek Egyesületünk életéből-Szigetvári csoport
2026. 01. 31. Kirándulás Budapestre
Budapesten, Kiscelli múzeumba és a Szemlőhegyi barlangba látogattunk el, 14 fővel.
Kiscelli Múzeum, Budapest
A Kiscelli Múzeum a múlt és a jelen szoros kapcsolatát mutatja be, amely a ma emberét megszólító, érdekes, színes és változatos színtér.
„A múzeum Budapest III. kerületében, Óbudán, egy csodálatos területen helyezkedik el a hozzá tartozó 15 hektáros parkerdőben.
Épülete hajdan kolostorként funkcionált, melyet a Zichy család építtetett a 18. században, majd 1910-ben Schmidt Miksa bútorgyáros tulajdonába került, aki később kastéllyá alakíttatta.
A termeket az általa gyártott bútorokkal rendezte be, parkját pedig szobrokkal díszítette, majd végrendeletének megfelelően, halála után a kastély és a park tulajdonjoga a fővárosra szállt.
Az épület gazdája a Székesfővárosi Múzeum lett.” -Tudtuk meg ottjártunkkor.
Szemlő-hegyi-barlang, Budapest
A Szemlő-hegyi-barlang megismerését a sziklás hegyoldalba süllyesztett fogadóépületből nyíló, 60 méter hosszú, lejtős, mesterséges tárón leereszkedve kezdhettük meg.
Túránk első állomása a Ferencvárosi-terem volt.
Nevét arról a barlangkutató csoportról kapta, akik 1973-ban először jutottak be ide.
A Pöttyös-teremben Az alagúton átbújva, majd oldalra pillantva egy természetes állapotában meghagyott termet lehett látni.
Itt jól megfigyelhető volt, milyen omladékos, agyagos volt a barlang alja a kiépítés előtt.
A Hosszú-folyosóban impozáns, magasba törő falakkal övezett folyosóba lépve nézhettük meg azokat a hatalmas hasadékokat, repedéseket, amelyeket az üregeket egykor kitöltő nagy oldó hatású keveredett karsztvizek hatalmas járatrendszerekké, barlangokká tágítottak. ki.
Vastagságuk folyamatosan nőtt, ezért végül a barlang aljára süllyedtek és ott felhalmozódtak. Később, a vízszint csökkenésekor keletkezett borsókövek rakódtak rájuk-mondta el a túravezető.
A Mária-teremben a terem falán elhelyezett márványtábla is hirdeti, ez a kis zárt terem Szekula Mária barlangkutató tiszteletére kapta a nevét.
A Virágoskertbe érve utunk a járdán jobbra kanyarodott, ám balra tekintve a barlang egyik legtermészetesebben hagyott, borsókövekből és karfiolokból évmilliók alatt „ültetett” virágoskertet láttuk meg.
Ezután az elágazásnál kétfelé vezetett tovább az út, de nem lehetett eltévedni, mert mindkettő ugyanoda érkezett
Érdekességként megtudtuk, hogy a kerekesszékes látogatók útja a bal oldali folyosón vezetett volna, majd ennek végén a lépcső miatt vissza kell fordulniuk és az eddig megtett úton visszatérni a fogadóépületbe.
Az Óriás-folyosó bejáratánál az elágazás után ismét találkozott a két járat.
Ekkor érkeztünk meg túránk egyik legimpozánsabb részéhez, a méreteiről híres Óriás Folyosó bejáratához.
Az erkély szerű téren megállva szemben egy ijesztő Boszorkányfej hatalmas orra „rémisztett” meg bennünket.
Következett a Kadič-szakasz
1958-ban találták meg azt a 280 méter hosszú járatot, amelyet a barlang egyik első tudományos felmérőjéről, Kadic Ottokárról neveztek el.
A kizárólag barlangászok számára járható folyosó végén terül el a Közgyűlés terem, illetve a szakasz 50 méter mélyen lévő végpontjában megtalálták a barlangászok a Föld szívét.-hallhattuk a túra vezetőjétől, majd az Óriás Folyosón visszafelé indulva, a lépcsősor tetején, bal oldalon nyílik az Örvény Folyosó bejárta.
Ez a barlang eredeti bejárata, amelyen át Kessler Hubert és Futó András 1930 szeptemberében felfedezték a barlangot.
A barlang látnivalói csodálatosak voltak nagyon tettszett mindenkinek.
Csodás élményben volt részünk!
Hábián Istvánné csoportvezető
A kiránduláson készült fotók megtekinthetők ide kattintva.
2026. 01. 31. Kirándulás BudapestreBudapesten, Kiscelli múzeumba és a Szemlőhegyi barlangba látogattunk el, 14 fővel.
Kiscelli Múzeum, Budapest
A Kiscelli Múzeum a múlt és a jelen szoros kapcsolatát mutatja be, amely a ma emberét megszólító, érdekes, színes és változatos színtér.
„A múzeum Budapest III. kerületében, Óbudán, egy csodálatos területen helyezkedik el a hozzá tartozó 15 hektáros parkerdőben.
Épülete hajdan kolostorként funkcionált, melyet a Zichy család építtetett a 18. században, majd 1910-ben Schmidt Miksa bútorgyáros tulajdonába került, aki később kastéllyá alakíttatta.
A termeket az általa gyártott bútorokkal rendezte be, parkját pedig szobrokkal díszítette, majd végrendeletének megfelelően, halála után a kastély és a park tulajdonjoga a fővárosra szállt.
Az épület gazdája a Székesfővárosi Múzeum lett.” -Tudtuk meg ottjártunkkor.
Szemlő-hegyi-barlang, Budapest
A Szemlő-hegyi-barlang megismerését a sziklás hegyoldalba süllyesztett fogadóépületből nyíló, 60 méter hosszú, lejtős, mesterséges tárón leereszkedve kezdhettük meg.
Túránk első állomása a Ferencvárosi-terem volt.
Nevét arról a barlangkutató csoportról kapta, akik 1973-ban először jutottak be ide.
A Pöttyös-teremben Az alagúton átbújva, majd oldalra pillantva egy természetes állapotában meghagyott termet lehett látni.
Itt jól megfigyelhető volt, milyen omladékos, agyagos volt a barlang alja a kiépítés előtt.
A Hosszú-folyosóban impozáns, magasba törő falakkal övezett folyosóba lépve nézhettük meg azokat a hatalmas hasadékokat, repedéseket, amelyeket az üregeket egykor kitöltő nagy oldó hatású keveredett karsztvizek hatalmas járatrendszerekké, barlangokká tágítottak. ki.
Vastagságuk folyamatosan nőtt, ezért végül a barlang aljára süllyedtek és ott felhalmozódtak. Később, a vízszint csökkenésekor keletkezett borsókövek rakódtak rájuk-mondta el a túravezető.
A Mária-teremben a terem falán elhelyezett márványtábla is hirdeti, ez a kis zárt terem Szekula Mária barlangkutató tiszteletére kapta a nevét.
A Virágoskertbe érve utunk a járdán jobbra kanyarodott, ám balra tekintve a barlang egyik legtermészetesebben hagyott, borsókövekből és karfiolokból évmilliók alatt „ültetett” virágoskertet láttuk meg.
Ezután az elágazásnál kétfelé vezetett tovább az út, de nem lehetett eltévedni, mert mindkettő ugyanoda érkezett
Érdekességként megtudtuk, hogy a kerekesszékes látogatók útja a bal oldali folyosón vezetett volna, majd ennek végén a lépcső miatt vissza kell fordulniuk és az eddig megtett úton visszatérni a fogadóépületbe.
Az Óriás-folyosó bejáratánál az elágazás után ismét találkozott a két járat.
Ekkor érkeztünk meg túránk egyik legimpozánsabb részéhez, a méreteiről híres Óriás Folyosó bejáratához.
Az erkély szerű téren megállva szemben egy ijesztő Boszorkányfej hatalmas orra „rémisztett” meg bennünket.
Következett a Kadič-szakasz
1958-ban találták meg azt a 280 méter hosszú járatot, amelyet a barlang egyik első tudományos felmérőjéről, Kadic Ottokárról neveztek el.
A kizárólag barlangászok számára járható folyosó végén terül el a Közgyűlés terem, illetve a szakasz 50 méter mélyen lévő végpontjában megtalálták a barlangászok a Föld szívét.-hallhattuk a túra vezetőjétől, majd az Óriás Folyosón visszafelé indulva, a lépcsősor tetején, bal oldalon nyílik az Örvény Folyosó bejárta.
Ez a barlang eredeti bejárata, amelyen át Kessler Hubert és Futó András 1930 szeptemberében felfedezték a barlangot.
A barlang látnivalói csodálatosak voltak nagyon tettszett mindenkinek.
Csodás élményben volt részünk!
Hábián Istvánné csoportvezető
A kiránduláson készült fotók megtekinthetők ide kattintva.
- Találatok: 112
