Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa

Parkolási igazolvány a mozgáskorlátozott személyt vagy az őt szállító jármű vezetőjét jogosítja fel különböző kedvezmények igénybevételére 

A parkolási igazolvány elhelyezésének módja, hogy azt előlapjával kifelé kell elhelyezni, úgy, hogy az érvényessége látható legyen.

Információink a tájékozódást segítik, magyarázó jellegűek, kérjük részletesebb információért keresse fel a megjelölt oldalakat!

Parkolási igazolvány a mozgáskorlátozott személyt vagy az őt szállító jármű vezetőjét jogosítja fel különböző kedvezmények igénybevételére.
2013. augusztus 1-jétől a jogszabályban meghatározott mozgásában korlátozott személyen kívül igazolványra a bizonyos - működési engedéllyel rendelkező - intézmények is jogosultak.
A jogosultak által igénybe vehető kedvezmények felsorolását a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 51/A. §-a tartalmazza.

Ki jogosult az eljárásra?
Az alábbi személyek jogosultak parkolási igazolványra:
- aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ac) alpontja értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott,
- aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3) bekezdésének értelmében értelmi, fogyatékosnak; (4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül,
- akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek,
- aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K.1.), mozgásszervi fogyatékosnak (L), értelmi fogyatékosnak (M) vagy autistának (N.1.) minősül.
A jogosultságot szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással kell igazolni.A 2. §-ban meghatározott mozgásában korlátozott személyen kívül igazolványra az a működési engedéllyel rendelkező intézmény jogosult, amely
a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott óvoda, alap- vagy középfokú oktatási intézmény, ha működési engedélye, alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyek oktatását-nevelését végzi; továbbá
b) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott pedagógiai szakszolgálati intézmény, ha alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyeket lát el, vagy ezen pedagógiai szakszolgálati feladatellátás helyszíneként szolgáló intézmény, mindkét esetben akkor, ha a gyermekek szállításáról maga gondoskodik;
c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott, a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó
ca) nevelőszülői-, helyettes szülői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, speciális gyermekotthon, utógondozó otthon,
cb) különleges gyermekotthon, lakásotthon,
cc) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmény;
d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott
da) a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó fogyatékos személyek otthona, és
db) támogató szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató
[a továbbiakban az a)–d) pont együtt: intézmény].
Kizáró okok: Meghatalmazott is eljárhat.
Milyen adatokat kell megadni?
Személyazonosításra alkalmas érvényes okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély), a jogosultságot igazoló szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás.
Egy darab igazolványképet kell mellékelni, ha az ügyfél a kérelmét nem személyesen nyújtja be, vagy a kérelmet a települési önkormányzat jegyzőjénél terjeszti elő.
A kérelem előterjesztésekor a jogosultról a járási hivatal arcképmás felvételt készít, ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta.
Képviseleti eljárás során meghatalmazással nagykorú személy minden további nélkül kezdeményezheti a parkolási igazolvány kiállítását.
Intézményi igazolvány esetében az előzőekben írtaktól eltérően a kérelemnek tartalmaznia kell a jogosult intézmény megnevezése,működési engedély száma, székhelye,telephelye a kérelemhez szakvélemény és a szakhatósági állásfoglalás helyett az intézmény működési engedélyét kell bemutatni, amely igazolja a 2/A. §-ban meghatározott intézményi körbe tartozását, és az intézményi kérelmező azonosítása céljából a kérelmen az intézmény működési engedély számát kell szerepeltetni;az intézmény nevét, az aláírási címpéldányt vagy ezt helyettesítő aláírási mintát, az intézmény nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát igazoló okiratot, a bérelt- vagy lízingelt járművekre vonatkozó szerződést.
Milyen iratok szükségesek?
Csatolni kell a kérelmet, illetve képviseleti eljárás esetén a meghatalmazást is.
Egy darab igazolványképet kell mellékelni, ha az ügyfél a kérelmét nem személyesen nyújtja be, vagy a kérelmet a települési önkormányzat jegyzőjénél terjeszti elő.
Az ügyfél a kérelmét saját kezűleg írja alá ,abban az esetben is saját kezűleg írja alá, ha helyette meghatalmazott jár el, ebben az esetben az ügyfél a meghatalmazást is
saját kezűleg írja alá.
Amennyiben az ügyfél írásképtelen, akkor az aláírás céljára szolgáló rovatban „írásképtelen” bejegyzés kerül feltüntetésre.
Továbbá mellékelni kell a jogosultságot igazoló szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást. Intézményi igazolvány esetén a kérelemnek
az 5. számú mellékletben írt adatokat kell tartalmazni, figyelembe véve az 12/A.§-ban írtakat
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
A parkolási igazolvány kiadása illetékmentes.

Hol intézhetem el?
Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablakokban.
Ügyintézés határideje:
Az igazolvány kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje – ide nem értve az esetlegesen szükséges szakértői vagy szakhatósági állásfoglalás kialakításának idejét – 15 nap.
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: igen
Jogorvoslati lehetőség részletei: Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
Kinek kell címezni a fellebbezést (az elbíráslásra jogosult szerv): fővárosi, megyei kormányhivatal
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala
A benyújtási határidő: A határozat kézhezvételétől számított 15 nap.
A fellebbezési illeték mértéke: 5000 forint.

Mire jogosít a mozgáskorlátozott igazolvány?

A gépjárműben megfelelő elhelyezett és érvényes igazolvány esetén a KRESZ több rendelkezése nem vagy nem úgy vonatkozik az ilyen gépjárművet vezető személyre, mint az „átlagos" sofőrökre.
A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű például közlekedhet és várakozhat a gyalogos övezetben, illetve a gyalogos és kerékpáros övezetben akkor, hogyha a járművel biztonságosan a területre be lehet hajtani.
A mozgáskorlátozott személy, illetve az őt szállító jármű vezetője behajthat a „mindkét irányból behajtani tilos”, a „Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos”, a „Motorkerékpárral behajtani tilos”, a „Járműszerelvénnyel behajtani tilos” és a „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos” jelzőtáblánál akkor, hogyha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben azonban legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

Lakó-pihenő övezetbe – a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre – a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője szintén behajthat. Ebben az esetben is irányadó azonban az, hogy az övezetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű értelemszerűen parkolhat azokon a helyeken, melyeket kifejezetten részükre tartanak fenn. Ezeken a parkolóhelyeken elegendő ha vagy csak tábla vagy csak útburkolati jel jelöli azt, hogy az a várakozóhely kifejezetten mozgáskorlátozottak részére van fenntartva.

A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat.

Fontos továbbá, hogy a járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. Kiemelendő ugyanakkor, hogy ebben az esetben is irányadó az a szabály, hogy a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalhatja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méternek szabadon kell maradnia, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladhatja meg.

Fontosabb fogalmak:
Parkolási igazolvány: A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa (a továbbiakban: parkolási igazolvány) a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.
Közokirat: Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.

KRESZ: közúti közlekedés szabályairól szóló, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet.
Vonatkozó jogszabályok
a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII.11.) Korm. rendelet 1-3. §, 6.§, 12/A. §,
a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011.(VI.29.) Korm. rendelet 2. § a) pont,
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195. §,
a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 51/A. §,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdés, 82. § (2) bekezdés,98. §, 99. § (1) bekezdés.,116. §, 107. § (2) bekezdés,
a központi államigazgatási szervekről, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 4. §, 
a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 3. §, 5. § (1) bekezdés i) pont, 19, 21. §
Hogyan kell használni az igazolványt?
A KRESZ értelmében a jogosultságokat a mozgásában korlátozott személy, valamint a mozgásában korlátozott személy(eke)t szállító jármű vezetője veheti igénybe,
aki a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.
A parkolási igazolvány elhelyezésének módja, hogy azt előlapjával kifelé kell elhelyezni, úgy, hogy az érvényessége látható legyen.
Mire nem jogosít az igazolvány?
Minden olyan, KRESZ-től eltérő magatartás, ami nem tartozik a fenti körbe, ugyanúgy szabályszegésnek minősül a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkezők részéről is.
Fontos továbbá azt is kiemelni, hogy az igazolvánnyal rendelkezőknek és sofőrjeiknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az igazolvány fent részletezett elhelyezésére is, ennek elmaradása ugyanis szintúgy büntetést von maga után.
Összefoglalás:
A fentiek alapján látható, hogy a KRESZ nagyon sok olyan szabályt tartalmaz, melynek célja a mozgásukban korlátozott személyek közlekedésének megkönnyítése.
Ezek a szabályok nem véletlenül lettek kitalálva kiszolgáltatottabb helyzetben lévő embertársaink napi életének megkönnyítése céljából.
Egészséges, ilyen jellegű igazolványra nem szoruló sofőrként pedig tartsuk tiszteletben elesettebb embertársaink ilyen jellegű kiváltságait.
További fontos információkért kattintson ide.

Forrás1: https://magyarorszag.hu/

Forrás 2: Forrás: https://nyilvantarto.hu/archiv_honlap_2016/hu/parkolasi

Forrás 3: https://das.hu/jogi-esetek-es-hirek/mozgaskorlatozott-igazolvany-mire-jogosit-es-mire-nem/

Parkolási kártya: hogyan tudnak parkolni a mozgássérültek az EU országaiban?
Vdeó szerzője: Euronews (magyarul)