A rokkantsági ellátásban részesülők nagy részében felmerült már a kérdés, hogy miként kaphatnának magasabb összegű ellátást

Főként olyan ellátottakról van szó, akik rokkantsági ellátásuk megállapítását megelőzően alacsonyabb keresettel rendelkeztek

A rokkantsági ellátásban részesülők nagy részében felmerült már a kérdés, hogy miként kaphatnának magasabb összegű ellátást.
Főként olyan ellátottakról van szó, akik rokkantsági ellátásuk megállapítását megelőzően alacsonyabb keresettel rendelkeztek, ezért ellátásuk összege nem éri el a kategóriájukban (B2, C2, D és E) adható maximum összeget, majd később munkájukkal nagyobb jövedelmet tudtak szerezni.
2021 januárjától a rokkantsági ellátás mellett kereseti korlátozás nélkül végezhető munka.
Azaz, az érintettek most már a minimálbér másfélszeresénél magasabb jövedelmet szerezhetnek anélkül, hogy tartaniuk kellene ellátásuk megszüntetésétől.
Hiába azonban a magasabb jövedelem a rokkantsági ellátás összegének újraszámítását a jogszabály nem teszi lehetővé.
Ezt az esetkört nem szabad összekeverni a kizárólag 2021-ben elérhető ellátás összegének újraszámítási (felülvizsgálati) lehetőségével, ami a havi átlagkereset számítási szabály változására tekintettel végezhető el. Hogyan kérhető mégis a magasabb jövedelemre tekintettel új, magasabb összegű ellátás?

Ez eddig nem volt, hogy valaki újra számoltathatta a rokkantsági pénzellátását, de ezek szerint most már ezt is lehet.

Rokkantsági ellátás esetén így lehet újraszámíttatni, ha valaki sokat keresett mellette 2023-ban.

A rokkantsági ellátás mellett végzett keresőtevékenységnek két esetben van jelentősége:

Az egyik a nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapítandó nyugellátásnál, amelynél figyelembe veszik a keresőtevékenységet, mint szolgálati időt, és az ellátási alapot.
Majd a nyugellátás iránti kérelem benyújtásakor dönthet arról a bátyja, hogy kéri-e az így megállapított nyugellátást, vagy ha annak összege alacsonyabb a rokkantsági ellátásnál, akkor 15 napon belül a nyugellátásról lemondva a rokkantsági nyugdíj kerül továbbfolyósításra.

A második eset, amikor a rokkantsági ellátást valamely okból adódóan megszünteti a kormányhivatal, majd ha annak feltételei fennállnak az később újra megállapításra kerül.
Ezen újra megállapításnál szintén figyelembe veszik a korábbi rokkantsági ellátás mellett folytatott keresőtevékenységből származó jövedelmet.
A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás alapja a havi átlagjövedelemnek – a komplex felülvizsgálat eredményétől függő – meghatározott százaléka.
Ha valaki az ellátás mellett korlátlanul folytatható keresőtevékenységéből a múlt évben magasabb jövedelmet szerzett, mint amekkora jövedelem alapján eredendően megállapították a rokkantsági ellátását, újraszámíttathatja azt, noha ehhez kerülő út vezet.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló  2011. évi CXCI. (Mm.) törvény2011. évi CXCI. (Mm.) törvény alkalmazásában havi átlagjövedelemnek a jogszabály 1. paragrafus (1) bekezdésének 3. pontja értelmében

• a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék) alapját képező jövedelem napi átlagának a 30-szorosa;
• ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa minősül, és végül
• amennyiben a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy annak egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

E hosszú definíció lényege, hogy az ellátás összege alapvetően a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben elért keresettől függ.

Tekintve, hogy mind a rehabilitációs ellátás, mind pedig a rokkantsági ellátás mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni, könnyen előfordulhat, hogy az ellátásban részesülő a figyelembe vett átlagjövedelménél 2023-ban jóval magasabb átlagjövedelmet ért el. Ebben az esetben pedig életszerű a felvetés, hogy újraszámítassa az ellátását.

Persze ezt megelőzően célszerű azzal is kalkulálni, hogy az így elérhető összeg meghaladja-e a korábbi ellátás emelt összegét, hiszen az 524/2023. kormányrendelet értelmében 2024. január 1-jét megelőző időponttól megállapított rokkantsági és rehabilitációs ellátás összege január 1-jétől 6 százalékkal emelkedett.

Tény, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény (Mm.) az újraszámításra vonatkozóan nem tartalmaz külön előírást.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy erre egyáltalán nincs mód, mindössze annyi következik belőle, hogy ez „kerülő” úton lehetséges.
Az, hogy ez hogyan lehetséges kiderül az adózóna cikkéből.

Rokkantsági ellátás – van-e jogorvoslati lehetőségem?

Természetesen mint minden közigazgatási eljárás során, itt sem egyfokú a döntési mechanizmus.
Amennyiben az igénylő úgy érzi, hogy a minősítés során nem került minden feltárásra és emiatt téves eredmény született az ügyében, akkor fellebbezéssel élhet.
Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként másodfokon, Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. 
A Rehabilitációs Főosztály ebben az esetben országos hatáskörű, azonban a vizsgálati helyek regionális szinten is elérhetőek, tehát a vizsgálat miatt nem kell Budapestig utazni.

A másodfokú szerv áttekinti az elsőfokon kapott eredményeket, mérlegeli a korábbi orvosi dokumentációkat és szükség esetén akár saját maga is elrendelhet további vizsgálatokat.

A másodfokon eljáró szervnek lehetősége van arra, hogy a döntést megváltoztassa, amennyiben azonban egyetért az elsőfok döntésével, helyben is hagyhatja.

Források:  Adó Online
             JOG KÖVETŐ