Hogyan lehet dolgozni rokkantsági ellátás mellett?

Milyen lehetőségei vannak egy rokkantsági ellátottnak, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát?

A rokkantsági ellátásra és a rehabilitációs ellátásra való jogosultság további feltétele, hogy az ügyfél a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095, 10 éven belül 2555 nap, vagy 15 éven belül 3650 napon át bejelentett biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, egyéni vagy társas vállalkozó, stb.) rendelkezzen.
Amennyiben a kérelmező azon a napon, amelytől az ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban, például táppénzben, álláskeresési járadékban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetését követő naptól állapítható meg.
Ugyanakkor a megváltozott munkaképességű személyek a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás megállapítását követően akár napi 8 órában, jövedelemkorlátozás nélkül dolgozhatnak, emiatt az ellátást nem kell megszüntetni.
Fontos tudni azonban, hogy a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek idén is tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt.
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, így a foglalkoztatásra és a járulékfizetésre is eltérő szabályok vonatkoznak. Az öregségi nyugdíjas munkavállaló keresetéből csak a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni, míg az előbbi ellátásokban részesülők jövedelmét 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék is terheli.

A megváltozott munkaképességű személyek rokkantsági ellátásra lehetnek jogosultak – az egyéb jogi feltételek egyidejű fennállása mellett
–, ha a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményeik miatt foglalkozási rehabilitációjuk nem javasolt (B2, C2, D és E minősítési kategória).

Amennyiben a kérelmező azon a napon, amelytől az ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban, például táppénzben, álláskeresési járadékban részesül, az ellátás a megszüntetést követő naptól állapítható meg. Ugyanakkor a megváltozott munkaképességű személyek a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás megállapítását követően akár napi 8 órában, jövedelemkorlátozás nélkül dolgozhatnak, emiatt az ellátást nem kell megszüntetni.

Fontos tudni azonban, hogy a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek idén is tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, és arról is, ha az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be.

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, így a foglalkoztatásra és a járulékfizetésre is eltérő szabályok vonatkoznak.  Az öregségi nyugdíjas munkavállaló keresetéből csak a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni, míg az előbbi ellátásokban részesülők jövedelmét 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék is terheli.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a kormányhivatalok rehabilitációs ügyfélszolgálatán, az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni ide kattintva.

Az új rokkantsági besorolás táblázat 2024-ben ide kattintva érhető el.

Milyen lehetőségei vannak egy rokkantsági ellátottnak, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát?

Több választási lehetősége is van a rokkantsági ellátásban részesülőnek, ha betölti a nyugdíjkorhatárát.

Az első lehetőség a korhatár betöltésével az, hogy a rokkantsági ellátott nem ad be nyugdíjigénylést. A rokkantsági ellátás nem szűnik meg a nyugdíjkorhatár betöltésével, így ha rokkantsági ellátásban részesülő személy nem igényli az öregségi nyugdíját, akkor a rokkantsági ellátását továbbfolyósítják a részére.

Az ellátás ez esetben nem minősül át öregségi nyugdíjjá, marad mindvégig rokkantsági ellátás.
A nyugdíjkorhatár betöltését követően megszűnik a felülvizsgálati kötelezettség (az idén január 1-jétől élő könnyítés szerint a korhatár betöltése előtti 10 évben sem hívhatják előjegyzett felülvizsgálatra a rokkantsági ellátottat, míg a korhatár betöltése után semmilyen jogcímen nem rendelhető el felülvizsgálat – kivéve, ha azt az érintett kéri).

Hátrányos lehet azonban a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés, mivel arra változatlanul vonatkozik az a szabály, mely szerint három egymást követő naptári hónapban legfeljebb a minimálbér másfélszereséig terjedő összeget érhet el a bruttó keresete (ha vállalkozóként végez legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő tevékenységet, akkor a garantált bérminimum másfélszereséig terjedhet a járulékalapot képező keresete).

A második lehetőség szerint a korhatár betöltésével a rokkantsági ellátásban részesülő személy igényelheti az öregségi nyugdíját.
Ez esetben a nyugdíjmegállapító hatóság kiszámítja az ellátottat megillető öregségi nyugdíj összegé, amelyet határozatban közölnek a nyugdíjigénylővel.
Ha a rokkantsági ellátottnak megfelel az öregségi nyugdíja összege, akkor a határozat véglegessé válásával az érintett személy öregségi nyugdíjassá válik, és az öregségi nyugdíj folyósításának megkezdésével a rokkantsági ellátása megszűnik.